Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület Alapszabálya

 

Az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület 2012. március 8-ai közgyűlése az egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:

Általános rendelkezések

1.

1.1 Az egyesület neve: Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület, rövidítve: Családokért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

1.2 Az Egyesület Székhelye: 5000 Szolnok, Templom utca 8 / A.

1.2 a) Az Egyesület Telephelye: 2440 Százhalombatta, Szent László út 59.

1.3 Az Egyesület működése az ország egész területére kiterjed.

1.4 Az Egyesület a kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület célja:

2.

2.1 Az Egyesület a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében kidolgozott családpolitikai elveit és azok fontosságát kívánja a társadalom széles rétegeivel megismertetni, lehetőségeihez mérten megvalósítani, a generációk összességét, de kiváltképpen a gyermekek, az ifjúság elsősorban a családban történő egészséges nevelését elősegíteni.

A neveléshez kapcsolódik az oktatás, képzés. Ennek elidegeníthetetlen első és legfontosabb állomása a család. Ám ezen túl, ehhez kapcsolódva az oktatási intézmények, szakképző intézmények alapítása, működtetése a törvényi előírások betartásával, engedélyek megszerzésével.

A sport a szabadidő-tevékenység, kiváltképpen a tömegsport-mozgalom elősegítése, az egészséges mozgáskultúra, értékteremtő/őrző, hagyományokat tisztelő, de a mai kor újabb értékeire is nyitott szabadidő, hobby-tevékenység, a direkt és indirekt praeventió. Céljaink megvalósításához a szakembereken kívül számítunk minden olyan magánszemély, szervezet segítségére, akik ezzel egyet értenek.

Fontosnak tartjuk a válsághelyzetbe került személyek, de kiváltképpen a családok felkarolását szaktanácsadással, illetve számukra létesített intézményalapítással, üzemeltetéssel segíteni.

Az öreg, beteg, elesett, kiváltképpen a szociálisan rászorultak részére– akár idősek otthona, fogyatékkal élők otthonának - létesítésével olyan életfeltételeket teremteni, gondozási rendszert létesíteni, fenntartani, üzemeltetni, ahol a legmesszebbmenőkig a szeretetet a személyes gondoskodást megkapják.

Mivel sok olyan diák van, akik nem vagy alig tudják fedezni tanulmányaikhoz kiadásaikat, illetve továbbképzésükhöz, kollégium, illetve szálláslehetőség biztosításának problémáival elsősorban anyagi nehézségekkel küzdenek, ezért őket is kívánjuk segíteni, részükre akár, pl. diákotthon, napközi, kollégium létesítését, fenntartását, üzemeltetését is megvalósítjuk.

Fontosnak tartjuk a tehetségkutatást, gondozást. Tudjuk, hogy a tehetséges gyerekek, fiatalok sokszor azért nem tudják értékeiket kamatoztatni, mert nincs rá lehetőségük. Szándékunk őket felkarolni, számukra gyűjtést rendezni, ösztöndíjat alapítani, támogatókat keresni. Ennek érdekében a már jól bevált rendezvényeket, bemutatkozásokat, versenyeket (pl.. Ki mit tud?) szervezünk.

Olyan kulturális rendezvényeket kívánunk szervezni, amiken keresztül a mai sokszor értéktelen, sőt romboló információ és programhalmaz mellett az értékes programok: filmvetítések, színielőadások, bábjátékok előadások minden formája, beszélgetések, interaktivitás minden formája, akár a média felhasználásával érteket közvetít, illetve annak teremtésébe az egyént meghívja, részesévé akarja tenni.

A turisztika, a szabadidő, természetmegismerés, természetszeretet, természetjárás hozzásegíti az egyént a kikapcsolódáshoz, felfrissüléshez, a jobb és intenzívebb, hatékonyabb élet-vezetéshez, munkavégzéshez. Ennek érdekében programokat kívánunk szervezni, megfelelő objektumot létrehozni, üzemeltetni, fenntartani (pl. turistaház, valamint rekreáció, lelkigyakorlat végzésére alkalmas objektum kialakítása).

Célunk az adománygyűjtés, annak minden jogilag megengedhető módja.

Célunk minden olyan pályázaton indulni, ami segíti közös céljainkat

Támogatásokat, felajánlásokat jogilag megengedett formában elfogadunk céljaink megvalósítása érdekében.

Célunk a civil szervezetekkel való intenzív együttműködés minden típusú civil és nem civil szervezettel, akik szándékainkkal egyetértenek, támogatják, illetve mi is készek vagyunk őket támogatni lehetőségeinkhez képest.

Elítéljük és elhatárolódunk mindennemű kirekesztéstől, gyűlölettől, megbélyegzéstől.

Célunk egy élhetőbb és elsősorban kulturált nemzet és magyarság szolgálata, aminek alapsejtje és megtartó ereje a család. Ennek érdekében kívánunk olyan lakókörnyezet kialakítását elősegíteni, ahol a többgenerációs együttélés lehetővé válik.

Elő kívánjuk segíteni továbbá az épített és természetes környezet megóvását, az ember és környezete harmonikus egységét.

Az Egyesület együttműködésben a határon túli szervezetekkel az egységes magyarság ügyét kívánja szolgálni.

Az Egyesület segíteni kívánja azokat, akik a munkavállalás területén hátrányos helyzetbe kerültek, illetve, akik a rehabilitációjuk keretében végeznek munkát.

Hivatásunknak tekintjük továbbá a társadalmi esélyegyenlőséget erősítő feladatok ellátását, különös tekintettel a kisebbségekre.

A médiát céljaink érdekében kívánjuk felhasználni: újság, folyóirat, népszerűsítő kiadványok, magazin, könyv, internetes portálok létrehozása, üzemeltetése, mindennemű médiahordozó gyártás, sokszorosítás (például: Cd, DVD, VHS, film, kép- és hanghordozók és egyéb adathordozók), kereskedelemi forgalomba nem kerülő termékekként való terjesztése.

Fontosnak tartjuk a közéletben való aktív részvételt, aminek célja a társadalmi igazságosság, szolidaritás, esélyegyenlőség. Ennek érdekében az egyesület nyílt politika tevékenységet ugyan nem folytat, de csatlakozik és kezdeményez adott esetben minden olyan szándékot - ami kiindulhat akár magán kezdeményezésként, civil szervezetként, illetve politika párt/szervezettől -, ami e fenti célokkal, - az alapvető emberi jogokkal és az ország, a nemzet egészével, annak érték megőrzésével, védelmével - azonosulni tud. Ennek érdekében előadásokat, rendezvényeket tart, népi kezdeményezéseket szervez.

Szervezetünk nemzetközi kapcsolatokat kiépít, fenntart céljai elérése érdekében.

Ennek érdekében:

§tájékoztatást és segítséget nyújt a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, illetve a támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről,

§a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat, programokat, intézményeket alapít, üzemeltet, szervez.

§Segítséget nyújt a szociális válsághelyzetben levő várandós anya és családok és fiatalok számára.

§Családsegítés feladatainak az ellátására családsegítőt alkalmaz, vagy családsegítő szolgálatot szervez.

§Gyerekek, fiatalok, felnőttek, idősek (nyugdíjasok, rokkantak, fogyatékkal élők számára) és családok részére kulturális, szabadidő és sportprogramokat szervez.

§Segítséget nyújt a hivatalos ügyek intézésében

§aktívan együttműködik határon túli szervezetekkel

§munkavállalási és –közvetítési tanácsadást szervez

§a kulturális emlékek és környezeti értékek megóvását előadásokkal és programokkal ösztönzi.

§Jótékonysági rendezvények, árverések

Cél megvalósításának eszközei:

a)az egyesület családpolitikai és népesedéspolitikai elképzeléseinek bemutatását, kutatását, oktatását és tárgyalását lehetővé tevő előadások szervezése, szellemi műhely létrehozása

b)szociális, oktatási és kulturális intézmény alapítása, fenntartása és /vagy üzemeltetése

c)szabadidő központ, klub alapítása és üzemeltetése

d)folyóiratok, újságok, könyvek és filmek, mindennemű médiahordozón történő kép és hanganyagok készítése és kiadása, terjesztése

e)családsegítő személy foglalkozatása, illetve családsegítő szolgálat megszervezése,

f)határon túli szervezetekkel kapcsolattartó személy alkalmazása

g)tanácsadó szolgálat működtetése.

h)egészséges családi életre nevelés

i)állásközvetítés

j)családok átmeneti otthonának alapítása, üzemeltetése

k)hátrányos helyzetű társadalmi réteg és személyek felzárkóztatása, társadalomba való szocializációjának elősegítése

l)környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvények, akciók, felvilágosító munka segítése, szerevezése, lebonyolítása.

m)élhetőbb és emberibb társadalom és környezet előmozdításának érdekében végzett tevékenység

n)nemzeti kincseink, így a műemlékvédelem határon innen és túl.

o)sport, szabadidő tevékenységet, rekreációt segítő környezet kialakítása, programok szervezése.

p)Tehetségkutatás, fejlesztés, támogatás

q)adománygyűjtés

r)Népművészet, művészet, kultúra minden területének művelése, műveltetése, terjesztés, programok szervezése, lebonyolítása

s)a modern szakoktatás igényeinek megfelelve, egy felelős oktatói és minőségi szakmunkási képzések szervezése európai mobilitási programok, hazai pályázati lehetőségek igénybevételével

2.2 Az Egyesület a célja szerint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. §-ának c) pontjában foglaltak közül a következő közhasznú tevékenységeket végzi:

-c/1. pont szerinti egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

-c/2. pont szerinti szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

- c/3. pont szerinti tudományos tevékenység, kutatás

- c/4. pont szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

- c/5. pont szerinti kulturális tevékenység

-c/6. pont szerinti kulturális örökség megóvása,

-c/7. pont szerinti műemlékvédelem,

-c/8. pont szerinti természetvédelem, állatvédelem,

-c/9. pont szerinti környezetvédelem,

- c/10. pont szerinti gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

-c/11. pont szerinti hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

-c/13. pont szerinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

-c/14. pont szerinti sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

-c/17. pont szerinti rehabilitációs foglalkoztatás,

-c/18. pont szerinti munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,

-c/20. pont szerinti közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,

2.3 Az egyesület a 2.1 pontban részletezett céljának megfelelően az alábbi közfeladatokat végzi:

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 30. §-ában foglaltakra figyelemmel e törvény 39. §. (1) bekezdés a/d pontjai szerinti gyermekjóléti szolgáltatások ellátása, illetve
  • a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 64. és 65. §-iban meghatározott családsegítés ellátása.

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.

3.1 Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, azzal, valamint a családpolitikával kapcsolatosan az alábbiakban megfogalmazott elvekkel egyetért, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2 Egyesületi elvek:

1.Olyan társadalmat kívánunk Magyarországon, amelyben a család, az anyaság érték, amely elismeri a családon belül, a családért végzett munkát.

2.Szükségesnek tartjuk olyan családbarát környezet kialakítását, amely egyaránt szolgálja és segíti a gyermekes családokat és a családjukkal szoros kapcsolatot tartani kívánó időseket.

3.Közösen fel kívánunk lépni minden – a valóságban és a médiában elhatalmasodó - erőszak ellen, amely a gyermekek egészséges fejlődését, a családok, idősek biztonságát, jó közérzetét veszélyezteti.

4.Kijelentjük, hogy szükség van kormányzati családpolitikára, amelynek célja, hogy a gyermekek megszülessenek, a gyermekek lehetőleg családba szülessenek, és családban nevelkedhessenek.

5.Egyetértünk abban, hogy a családpolitika több mint népesedéspolitika, továbbá abban, hogy a családpolitika elsősorban nem szociálpolitika. Egyetértenek abban, hogy az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a családpolitikát szociálpolitikai intézkedésekkel szükséges kiegészíteni.

6.Egyetértünk abban, hogy a családpolitika nem szűkíthető le a családok pénzbeli támogatására. A családpolitika csak akkor hatékony, ha áthatja a szociálpolitikán kívül a lakáspolitikát és a gyermekek nevelését, tanulását segítő oktatáspolitikát, szorosan kapcsolódik hozzá az egészségpolitika, kiemelten a népegészségügyi program és a foglalkoztatáspolitika.

7.Egyetértünk abban, hogy az egész nemzet érdekét szolgálja a családoknak, gyermekek felnevelésére fordított erőfeszítése, ezért a családok támogatása közérdek. Arra kell törekedni, hogy a családok által megtermelt jövedelem minél nagyobb része maradjon a családokban a gyermekek nevelése, az idős szülők ellátása érdekében. Tovább kell tehát fejleszteni és bővíteni kell a családi adókedvezmények rendszerét, a GYED-et és a gyermeknevelési támogatásokat.

4.

A tagfelvételről az Elnökség dönt. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

5.

A kilépést az Elnökséggel írásban kell közölni.

6.

Az Elnökség szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja azt a tagot, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Az Elnökség a tagot a vele szemben felmerült kizárási okról azzal értesíti, hogy arra észrevételt tehet. Az Elnökség a kizárásról határozatot hoz, amelyet a kizárt tagnak kézbesít. A határozat ellen a kizárt tag fellebbezéssel élhet, a fellebbezésről a közgyűlés dönt.

A tagok jogai és kötelezettségei

7.

Az Egyesület tagjai a közgyűlésen azonos szavazati joggal rendelkeznek, tisztségviselőt választhatnak és tisztségviselővé választhatóak.

8.

8.1 Az Egyesület tagja a Közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat köteles fizetni. Köteles továbbá tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

8.2 A tagdíjat évente egy összegben, március 31-ig, postai utalvánnyal, banki átutalással vagy az egyesület pénztárosánál történő befizetéssel kell teljesíteni.

Az Egyesület szervei

Közgyűlés

9.

9.1 Az Egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlés a tagság fele + egy fő jelenléte esetén határozatképes. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A meghívót e-mailen is ki lehet küldeni. Évente legalább egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést akkor kell tartani, ha a tagok egyharmada ezt írásban igényli, vagy az Elnökség azt szükségesnek tartja, vagy a bíróság elrendeli.

9.2 A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (ide értve az Elnökség tagjait is) titkos szavazással választja meg.

9.3 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) az éves költségvetés megállapítása,

c) a tisztségviselők megválasztása,

d) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

e) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása, továbbá

f) mindazon döntés, amelyet a fentieken túlmenően az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

9.4 Az alapszabály megállapításához és módosításához, valamint az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az éves beszámoló elfogadására a közgyűlés határozathozatalára vonatkozó általános szabályok (egyszerű többség) az irányadók.

9.5 Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban a tagokat erre figyelmeztették. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

9.6 A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

9.7 A Közgyűlés - az alapszabály módosításával - helyi, illetve korosztályi szervezeteket hozhat létre, ha az Egyesület taglétszámának növekedése ezt megkívánja.

Az Elnökség

10.

10.1 A Közgyűlés 3 éves időtartamra 5 főből álló Elnökséget választ, amely az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által megválasztott Elnök, Elnökhelyettes és Titkár, és 2 elnökségi tag.

10.2 Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség beszámolni köteles.

10.3 Az Egyesületet terhelő kötelezettségek vállalásáról és az Egyesületet megillető jogok szerzéséről- beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - az Elnökség dönt.

10.4 Az Elnökség legalább három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább kétszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. A meghívót e-mailen is ki lehet küldeni.

10.5 Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személy vagy szerv külön is meghívható. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

10.6 A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

10.7 Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

11.

11.1 A Közgyűlés és az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két tag, az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet pedig minden jelenlévő elnökségi tag az aláírásával hitelesíti.

11.2 Az Elnök gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések naprakész nyilvántartásáról (Határozatok Könyve), amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén személye is.

11.3 Az Elnök a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek valamely meghatározott tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve valamely meghatározott harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érintenek, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az érintettel írásban közli, egyebekben az Elnökség és a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel kell nyilvánosságra hozni.

11.4 Az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel kell gondoskodni az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának és beszámolói közlésének nyilvánosságáról is.

12.

12.1 Az Elnök jogkörébe tartozik az Elnökség üléseinek összehívása (10.4), a döntések nyilvánosságának, az érintettekkel való közlésének (11.2-11.4.), az Egyesület önálló képviseletének (18.) és az iratbetekintés jogának (24.) biztosítása.

12.2 Az Elnökhelyettes az Elnök akadályoztatása esetén annak jogkörét gyakorolja, az Egyesület képviseletét azonban csak a Titkárral együttesen gyakorolhatja (18.).

12.3 A Titkár kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, valamint a 12.2 pontban írtak szerint, az Elnökhelyettessel együttesen gyakorolja az egyesület képviseletét.

13.

Az Elnökség jogosult akár a tagok, akár pedig a tagsági viszonnyal nem rendelkezők közül egy személyt a pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

A Felügyelő Bizottság

14.

14.1 Az Egyesület gazdálkodásának ellenőrzését 3 tagból álló Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság megbízatása három évre szól.

14.2 A Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörében írásbeli jelentést készít a legfőbb szerv részére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról.

14.3 A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

14.4 A Felügyelő Bizottság tagja a Közgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

14.5 A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (a Közgyűlést vagy az Elnökséget) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

14.6 Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

14.7 Ha az intézkedésre jogosult vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság működése

15.

15.1 A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.

15.2 A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

15.3 A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

15.4 A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. A Felügyelő Bizottság szükséghez képest - de évente legalább kétszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. A Felügyelő Bizottság ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. A meghívót e-mailen is ki lehet küldeni. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

15.5 A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok

16.

16.1 Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.

16.2 A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, a legfőbb szerv által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

16.3 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) elhalálozással.

16.4 A vezető tisztségviselő visszahívható, ha a megválasztásakor fennálló feltételek megváltozása folytán a tisztséget már nem láthatja el.

16.5 A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

17.

17.1 Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a legfőbb szerv vagy az Elnökség elnöke vagy tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

17.2 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

17.3 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így az Egyesületet is előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület képviselete

18.

Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan, az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes és a Titkár pedig együttesen jogosult. A képviselők az Egyesület számlája felett oly módon rendelkeznek, hogy arra hármójuk közül ketten együttesen jogosultak.

 

Közhasznúsági nyilatkozatok

19.

19.1 Az Egyesület a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységeket folytatja (2.3 pont), továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

19.2 Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

19.3 Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

20.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

21.

21.1 Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmaznia.

21.2 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra a körülményre, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített cél szerinti tevékenységre fordítható.

22.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

23.

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a saját honlapján, a www.csaladokert.hu internetes oldalon hozza nyilvánosságra.

24.

24.1 Az Elnök köteles gondoskodni az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés lehetőségének biztosításáról.

24.2 A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

24.3 Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban az Elnöknél kell előterjeszteni.

24.4 Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti időben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

24.5 Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

                                                          Vegyes rendelkezések

25.

Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

26.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a Kszt. rendelkezései az irányadók.

27.

A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

Kelt: Budapest, 2012. március 8.

                                                                                                                      Illéssy Mátyás

                                                                                                                            Elnök

Submit to FacebookSubmit to Google BookmarksSubmit to Twitter

nagylogo2

 

Kézműves termékeink:

Medalion 8

www.medalionshop.hu

 

2015-ben Egyesületünket támogatta:
 

omcse fejlec szolnok